A siker felé vezető út gyakran göröngyösebb, mint azt elsőre gondolnánk. Tévedni és hibázni azonban szabad – csak próbáljunk tanulni belőle! Bolla Hajnal boldogság-tréner írása az Astroneten!
A képzeletünkben minden könnyebb, és a siker könnyen elérhető. Az előző cikkben idéztük az orosz közmondást: „Az első palacsinta sosem sikerül tökéletesre.” Ezt a hasonlatot folytatva: gondolataink között a palacsinta mindig tökéletesen kerek, aranybarna és könnyedén megfordítható. A valódi serpenyő azonban forró. A tészta ragad. A kezünk bizonytalan. A valóság nem büntet bennünket ezért, egyszerűen tanít. Megmutatja, hol kell még figyelnünk, mit kell megértenünk, és melyik mozdulatunkon érdemes változtatnunk.

Fontos lépcsőfok
A boldogság tanulásának egyik legfontosabb állomása éppen annak felismerése, hogy a hiba nem feltétlenül kudarc, hanem visszajelzés.
Aki minden hibáját személyes vereségnek éli meg, az előbb-utóbb félni kezd a próbálkozástól. Aki viszont megtanulja értelmezni a hibáit, annak minden tapasztalat újabb lehetőséget nyit.
A különbség nem abban van, hogy az egyik ember hibázik, a másik pedig nem. Hanem abban, hogy mit kezdenek a hibáikkal. Az egyik leteszi a serpenyőt. A másik megtisztítja, beállítja a lángot, és újra megpróbálja. És van itt még valami, amiről ritkábban beszélünk.
A második palacsinta nem azért sikerül jobban, mert a világ közben megváltozott. Hanem azért, mert mi változtunk. Már tudjuk, hogy a tészta milyen gyorsan sül. Érezzük a serpenyő súlyát. Biztosabb a kezünk, pontosabb a mozdulatunk. A tapasztalat lassan átformálja a cselekvésünket. Ahogyan a tészta keverésekor megtanultuk összehangolni az alapanyagokat, úgy a sütés során megtanuljuk összehangolni a figyelmünket, a tudásunkat és a mozdulatainkat.
Így van ez a lélek fejlődésével is. A boldogság nem azt jelenti, hogy életünkben többé semmi sem ég oda, semmi sem szakad el, és minden elsőre tökéletesen sikerül. A boldogság sokkal inkább az a belső állapot, amelyben már nem veszítjük el önmagunkba vetett bizalmunkat egy rosszul sikerült próbálkozás miatt. Tudjuk, hogy tanulhatunk. Tudjuk, hogy változhatunk. És azt is tudjuk, hogy az élet nem egyetlen próbálkozásból áll.
A TEST–LÉLEK–SZELLEM egységében szemlélve ezt a folyamatot különös összefüggést fedezhetünk fel. A test a gyakorlás által tanulja meg a mozdulatokat. A lélek a csalódások feldolgozásával fejleszti a türelmét. A szellem pedig a megértés révén felismeri a tapasztalatokban rejlő törvényszerűségeket. Amikor ez a három együttműködik, a kezdeti ügyetlenségből lassan tudás, a bizonytalanságból magabiztosság, a félelemből pedig alkotókedv születhet.
A sikernek nem egyetlen titka van
Talán ezért olyan fontos, hogy ne csak a sikeres emberek eredményeit lássuk, hanem a kezdeti próbálkozásaikat is. Mert minden mester volt egyszer kezdő. Minden nagy alkotás mögött ott vannak az első, tökéletlen változatok. És minden ember, aki ma biztos kézzel fordítja meg a palacsintát, valamikor maga is ott állt a serpenyő előtt, és azon töprengett, vajon miért nem sikerült.
A bölcs ember ezért nem szégyelli a kezdeteket. Nem várja el magától, hogy már az indulás pillanatában birtokában legyen annak a tudásnak, amelyet éppen az út során kell megszereznie. És másoktól sem követeli meg a tökéletességet. Hiszen aki megérti a saját első palacsintájának történetét, az türelmesebbé válhat mások első próbálkozásaival szemben is. Ez pedig már nem csupán tanulás. Ez emberi érettség.
A Légy boldog! szemléletében minden kezdet meghívás az önmagunkkal való találkozásra.
Nemcsak azt fedezhetjük fel, mire vagyunk képesek, hanem azt is, hogyan viselkedünk, amikor valami nem úgy történik, ahogyan elképzeltük.
Elkeseredünk? Haragszunk magunkra? Másokat hibáztatunk? Vagy képesek vagyunk kíváncsian megvizsgálni, mit tanít nekünk a helyzet? Mert a fejlődés egyik legszebb pillanata nem feltétlenül az, amikor végre tökéletes lesz a palacsintánk. Hanem amikor az első, elrontott palacsinta láttán már mosolyogni tudunk. Amikor felismerjük, hogy nem történt tragédia. Csak elkezdődött valami. És talán éppen ez a legfontosabb üzenet minden ember számára, aki új útra készül:
Ne félj az első palacsintától!
Lehet, hogy a tészta eleinte csomós lesz. Lehet, hogy az első palacsinta gyűrött lesz, elszakad. Lehet, hogy még meg is ég. De ha megérted, mit tanított neked, akkor nem hiába készült. Mert az első palacsinta feladata talán nem is az, hogy tökéletes legyen. Hanem az, hogy megtanítson megsütni a másodikat.
Útravaló gondolat
Ne az első próbálkozásod tökéletességétől várd a boldogságot. Tanulj meg örülni annak is, hogy mertél elkezdeni valamit. Mert a kezdet nem a siker ellentéte, hanem a sikerhez vezető út első lépése.
Ezek is érdekelhetnek

