Ahogy rövidülnek a nappalok, hűvösebbé válnak a reggelek, és előkerülnek a vastagabb pulóverek, valami más is visszatér az életünkbe: azok a régi mondatok és szokások, amelyeket gyerekkorunkból ismerünk. Igyál egy mézes teát. Egyél valami meleget. Vegyél fel zoknit. Feküdj le korábban. Ne szaladj tovább, ha érzed, hogy valami kerülget.
Nagyanyáink nem beszéltek immunrendszerről, stresszhormonokról vagy regenerációról. Mégis sok mindent ösztönösen tudtak arról, hogy az emberi szervezetnek mire van szüksége a hideg hónapok idején. Talán ezért is érdemes ma újra elővenni ezt az örökséget.
Nem azért, hogy minden régi praktikát kritikátlanul igaznak fogadjunk el, és nem azért, hogy egy csésze tea vagy egy gerezd fokhagyma helyettesítse az orvosi ellátást. Hanem azért, mert a régi gondolkodásban volt valami, amit a modern élet hajszájában könnyű elveszíteni: az emberre egészként figyeltek.
A Légy boldog! szemléletében ezt úgy mondjuk: TEST – LÉLEK – SZELLEM. Ez a hármas nem külön életet él bennünk. Hatnak egymásra. Amikor a testünk fáradt, a lelkünk is sérülékenyebbé válhat. Amikor tartós feszültségben élünk, azt a testünk is megérzi. Amikor pedig elveszítjük a belső nyugalmunkat és az önmagunkkal való kapcsolatot, gyakran még azt sem vesszük észre időben, hogy kimerültünk. Ezért az őszi immunvédelem sokkal több annál, hogy mit veszünk le a gyógyírként a polcról.
A pihenés kulcsfontosságú a hideg hónapok alatt
Nagyanyáink egyik legegyszerűbb gyógyszere a pihenés volt. Ha valaki kezdett megbetegedni, nem az volt az első kérdés, hogy milyen készítményt szedjen be, hogy ugyanabban a tempóban tovább tudjon rohanni. Betakarták, meleg ételt kapott, teát főztek neki, hagyták aludni. Ez ma szinte túl egyszerűnek hangzik. Pedig a megfelelő alvás és regeneráció az immunrendszer működésének egyik alapja. Ha hosszú időn keresztül keveset alszunk, túlhajszoljuk magunkat, rendszertelenül táplálkozunk és állandó feszültségben élünk, azzal a szervezetünk alkalmazkodóképességét is terheljük.
Az első őszi szabály ezért az, hogy ne arra gondoljunk, hogy mit szedjünk, hanem az, hogy meghalljuk-e időben a testünk jelzéseit. A fáradtságot. A kaparó torkot. A levertséget. Azt az érzést, amikor már nem esik jól ugyanúgy rohanni tovább. A testünk gyakran hamarabb tudja, hogy pihenésre volna szüksége, mint ahogy mi hajlandóak vagyunk ezt elfogadni.
Házi csodaszerek
Patika helyett ott volt a húsleves, a zöldségleves, a fokhagyma, a hagyma, a savanyú káposzta, a méz, a csipkebogyó és a különféle teák. Ezekből idővel szinte mágikus házi gyógyszerek lettek. Pedig a valódi értékük gyakran sokkal egyszerűbb. Egy meleg leves folyadékot, energiát és tápanyagokat ad. A zöldségek és gyümölcsök vitaminokat és ásványi anyagokat biztosítanak. A változatos táplálkozás pedig olyan mikrotápanyagokhoz juttat bennünket, amelyek az immunrendszer normális működéséhez is szükségesek.
A modern tudomány ma már pontosabban meg tudja nevezni ezeket az összefüggéseket, de az alapgondolat nem sokat változott. A szervezetünket táplálni kell, nem csak akkor, amikor már beteg. Ez talán nagyanyáink örökségének egyik legfontosabb mai tanulsága.
Egy csésze forró tea
Kevés olyan íz van, amely annyira összekapcsolódott volna a meghűlés időszakával, mint a mézes tea. A méz természetesen nem pusztítja el a megfázást okozó vírusokat, de köhögés esetén enyhítheti a panaszokat, különösen este. Talán ez az egyik legjobb példa arra, hogyan érdemes ma a régi praktikákhoz közelíteni. Nem kell azt mondanunk, hogy csodaszer. Elég, ha tudjuk, mire lehet jó. Egy langyos, mézes ital megnyugtathatja a torkot, folyadékot ad, kellemes érzetet teremt, és közben egy pillanatra meg is állít bennünket. És ez utóbbi sem elhanyagolható. Mert néha maga a rítus is gyógyító erejű a szó hétköznapi értelmében: leülünk, két kézzel megfogjuk a meleg bögrét, és néhány percre nem csinálunk semmi mást.
Természetes vitaminbomba
A csipkebogyó szintén a régi házi patika egyik klasszikusa. C-vitaminban gazdag növény, ezért helye lehet a változatos őszi étrendben. Ugyanez igaz a paprikára, citrusfélékre, káposztafélékre és sok más zöldségre, gyümölcsre is. A C-vitamin fontos a szervezet normális működéséhez, de ebből sem következik, hogy hatalmas adagokkal biztosan megelőzhetjük a megfázást. A mai tudás szerint a rendszeres C-vitamin-bevitel a legtöbb embernél nem akadályozza meg a náthát, bár valamelyest rövidítheti annak lefolyását. Nagyanyáink örökségét tehát itt is úgy használhatjuk jól, ha nem egyetlen csodaszerben gondolkodunk, hanem abban, hogy a mindennapi étrendünk legyen valóban tápláló.
A vírusok ellen is hatásos
A fokhagymának szinte legendás hírneve van. Sokan ma is úgy beszélnek róla, mint természetes antibiotikumról vagy vírusölő csodaszerről. Ez már túlzás. A fokhagyma értékes élelmiszer, sokféle növényi vegyületet tartalmaz, és teljesen helye van az egészséges étrendben. Azt viszont nem tudjuk kellő bizonyossággal kijelenteni, hogy önmagában megelőzi vagy meggyógyítja a náthát. Talán itt is az arányérzék a kulcs. Ne várjuk tőle, hogy elvégezze helyettünk mindazt, amit az alvásnak, a pihenésnek, az étkezésnek és az életmódunknak kellene. De nyugodtan használjuk levesben, pirítóson vagy zöldségek mellett, pont úgy, ahogy régen.
Ezek is érdekelhetnek
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
