Sokan azt gondolják, hogy a vagyonos emberek egyszerűen többet keresnek. Pedig a különbség gyakran nem ott kezdődik, hogy mennyi pénz érkezik egy családhoz, hanem ott, hogy mi történik vele utána. A pénzügyi tudatosság ugyanis nem elsősorban számokról szól, hanem sorrendről.
A legtöbb ember úgy működik, hogy megérkezik a jövedelme, kifizeti a számlákat, vásárol, költ, és ha a hónap végén marad valamennyi, abból talán félretesz. A hosszú távon gondolkodó családok ezzel szemben sokszor fordítva teszik fel a kérdést. A gazdagok titka az, hogy nem azt kérdezik: „Mire költhetem el ezt a pénzt?” Hanem azt: „Milyen feladatot adok neki?” Erre épül a négyrészes pénzügyi szemlélet, amelynek ereje nem abban rejlik, hogy mindenki ugyanazokat a százalékokat használja, hanem abban, hogy tudatos sorrendet ad a pénzről való döntéseknek.
1. ADJ – tanuld meg, hogy nem minden pénz csak rólad szól
A rendszer első része az adás.
Ez lehet jótékonyság, segítség, támogatás vagy egyszerűen az, hogy a bevételed egy kis részét tudatosan másokra fordítod. Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy egy vagyonépítési módszer éppen ezzel kezdődik, pedig nagyon mély gondolat van mögötte.
Aki rendszeresen ad, megtanulja, hogy nem minden pénz elkölthető. Megtanul választani a vágyai között, és megtapasztalja, hogy a pénz nemcsak fogyasztásra használható, hanem értékteremtésre is. Az adás ezért nem feltétlenül a pénzről szól a leginkább, hanem az önfegyelemről. Arról, hogy mi irányítjuk a pénzt, nem pedig a pénz a döntéseinket.
2. ÉPÍTS – a pénzed egy része dolgozzon helyetted
A második rész a befektetés.
Ez az a pénz, amelynek nem az a feladata, hogy ma örömet szerezzen, hanem hogy holnap több lehetőséget teremtsen.
Lehet belőle pénzügyi befektetés, vállalkozás, ingatlan, képzés, tudásfejlesztés vagy bármilyen olyan eszköz, amely később újabb értéket hoz létre.
Itt jelenik meg a vagyonépítés egyik legfontosabb gondolata: a pénz ne csak elfogyjon, hanem termeljen is. Sokan csak megtakarítani tanulnak meg. Pedig különbség van aközött, hogy valaki félreteszi a pénzét, vagy munkába állítja. A megtakarítás megőriz. A befektetés épít.
Ezért érdemes már egészen fiatalon megtanulni azt a kérdést: ha ezt a pénzt most nem költöm el, milyen jövőbeni értéket tudok létrehozni belőle?
3. VÉDD MAGAD – építs tartalékot, hogy ne kényszerből dönts
A harmadik rész a tartalék.
A tartalék nem látványos. Nem feltétlenül hoz izgalmas nyereséget, és nem lehet vele dicsekedni. Mégis ez adhatja a legnagyobb szabadságot.
Az élet ugyanis tele van váratlan helyzetekkel. Elromolhat az autó, meghibásodhat egy háztartási gép, kieshet egy bevétel, megváltozhat a munkahelyi helyzet, vagy jöhet egy olyan kiadás, amelyre senki nem készült. Tartalék nélkül ezek a helyzetek könnyen pánikdöntésekhez vezetnek. Ha viszont van biztonsági háló, akkor időt nyerünk. Nem kell azonnal hitelhez nyúlni. Nem kell az első rossz ajánlatot elfogadni. Nem kell mindenáron benne maradni egy kedvezőtlen helyzetben.
A tartalék tehát nem egyszerűen pénz. A tartalék döntési szabadság.
4. ÉLJ – a megélhetésed igazodjon a rendszeredhez
És csak ezután következik a negyedik rész: a mindennapi megélhetés.
Ez talán az egész módszer legfontosabb fordulata.
A legtöbben éppen fordítva élnek: először elköltenek annyit, amennyit szükségesnek vagy kényelmesnek éreznek, majd abból próbálnak félretenni, ami megmaradt. A négyrészes gondolkodás szerint azonban előbb gondoskodunk a jövőről, a biztonságról és az értékteremtésről, és csak ezután alakítjuk ki a jelenlegi fogyasztásunkat.
Ez elsőre korlátozásnak tűnhet. Valójában azonban keretet ad. Ha tudjuk, mennyi pénz áll rendelkezésünkre a megélhetésre, sokkal könnyebb eldönteni, mi fér bele és mi nem. Nem kell minden egyes vásárlásnál újra tárgyalnunk önmagunkkal. A pénz már előre megkapta a feladatát.
És talán éppen itt van ennek a módszernek a legnagyobb ereje.
Nem azt mondja meg, hogyan legyünk gazdagok egyik napról a másikra. Azt tanítja meg, hogyan gondolkodjunk úgy, hogy a pénzünk ne csak átfolyjon rajtunk. A pontos arányok természetesen mindenkinél mások lehetnek. Egy pályakezdő, egy gyermekes család, egy vállalkozó vagy egy nyugdíjhoz közeledő ember egészen eltérően oszthatja fel a bevételét.
A lényeg nem a százalék. A lényeg a sorrend.
ADJ – ÉPÍTS – VÉDD MAGAD – AZUTÁN KÖLTS!
Ebben a négy lépésben talán valóban benne van valami abból a tudásból, amelyet a vagyonos családok generációkon keresztül továbbadnak. Mert nem az a legnagyobb örökség, ha valaki sok pénzt hagy a gyermekeire. Hanem az, ha megtanítja őket jól bánni vele.
Egy örökölt vagyon ugyanis elfogyhat. Egy jól megtanult pénzügyi gondolkodás viszont újra és újra képes biztonságot, lehetőséget és vagyont teremteni. Ezért amikor legközelebb pénz érkezik hozzánk, talán érdemes egy pillanatra megállni, mielőtt elköltenénk.
És feltenni egy egyszerű kérdést:
Mit szeretnék, hogy ez a pénz tegyen értem?
Mert a pénzügyi tudatosság nem a pénztárcánál kezdődik. Hanem a gondolkodásunkban.
These might interest you
Ezt már láttad?
Ajánlott tartalmak
